Bethlen emlékút
A
Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. júlis 17.-én került sor. A 120
éves jubileumra emlékezve határoztuk el, hogy az út két végpontja között, nem az
eredeti útvonalon, létrehozunk egy emlék utat.
A Bethlen-út rövid története:
1891. szeptember 29.-én megalakult a Magyar Turista Egyesület. 120 éve, 1892.
február 28.-án Petró József indítványozására megalakult a Bükk és vidéke turista
egylet 50 belső és 25 külső taggal, Vay Elemér elnökségével. Egy hónappal később,
1892. március 27.-én tartották az első közgyűlést, ahol megfogalmazták az egylet
célkitűzéseit, valamint elhatározták egy turistaút kialakítását is a
diósgyőri fürdőtől
a hámori villatelepig, amelyet jelzőtáblákkal is elláttak. A turistaút nagyjából, az
akkor még nem létezőkisvasút nyomvonalán haladt, érintette a Puskaporos-hegy
sziklaormát, majd a hámori temetőt és a hámori villatelepet. Az erdőn átvezető 8 kilométeres úton másfél-két óra alatt lehetett eljutni Diósgyőrből a Nagyszállóig, melynek
később a Palotaszálló felépítése után Lilla szálló lett a neve.
Júliusra elkészült a gyalogút, az ünnepélyes átadásra 17.-én került sor. Délelőtt 9-kor
gyülekeztek a résztvevők a diósgyőri fürdőnél, majd egy villásreggeli után 78 lelkes
természetbarát (közöttük 15 hölgy) sétálta végig a mintegy 8 kilométeres távot. Az
utat Gróf Bethlen András (1847-1898) miniszter tiszteletére "Bethlen útnak" nevezték
el. Bethlen András 1880-1884 között, két kormánynak is földművelésügyi minisztere
volt, vadászatai révén ismerte a Bükk szépségeit, támogatta a hámori területen az
üdülőfejlesztést, a villatelkek kiosztását és beépítését. 1892 július 4.-én a Soltész
Nagy Albert és Kubacska István hámori "villa-tulajdonosok" Kőrösy István
főerdésszel felkeresték Gróf Bethlen Andrást Budapesten, hogy köszönetüket
fejezzék ki a miniszter eddigi működéséért és a jövőre is kegyes pártfogását kérjék.
Egyszersmind a villatulajdonosok nevében felkérték, hogy a nyaralótelep a miniszter
nevéről a Bethlen-Füred nevet viselje. A miniszter udvariasan elhárította ezt a kérést,
de ő ajánlotta, hogy Vay Lilláról nevezzék el Lillafüredet. A turisták a már átadott
turista utat a miniszter tiszteletére mégis "Bethlen-útnak" nevezték el.
Az elsőhivatalos turistaút ma már nem létezik, hiszen a lillafüredi erdei vasút, melyet
1920-ban, a Bükkben kitermelt fa szállítására hoztak létre, lényegében ezen az
útvonalon létesült, így még a legrégebbi turista térképeken sem lelhető fel.
Az eltelt 120 év alatt ennek az első turistaútnak a helyettesítésére sok megoldás
született, hiszen közúton, kisvasúton, többféle turistaúton elérhető Lillafüred.
Továbbra sincs azonban olyan összefüggő, jelzésekkel ellátott útvonal, amely a régi
végpontok között teremtene kapcsolatot.
Az emlékutat természetesen nem a régi nyomvonalon kell elképzelni, hiszen a
legrövidebb utakon a közút és a kisvonat biztosítja a közlekedést. A gyalogos turista
a mai légszennyezés miatt inkább az erdő védelmét szereti.
Az emlékút nyomvonalát az alábbiak szerint alakítottuk ki:
A Diósgyőri Vár bejáratától, kék várrom jelzésen, a várat megkerülve, a vár mögötti
erdei úton felmegyünk a kohász-út kék-kereszt jelzéséig:

A kék-kereszt jelzésen megyünka zöld-sáv jel csatlakozásáig, ami a Gulicska felől
jön és halad Fehérkőlápa felé:

A zöld-sáv jelzésen Fehérkőlápán keresztül Lillafüredre megyünk, ott becsatlakozunk
a piros-sáv jelzésbe,amely az Erzsébet sétányon elvezet minket a Lillafüredi
kisvonat megállójába, itt ér véget az emlékút.

Az út teljes térképe az alábbi:
A Bethlen emlékút hossza: 9 km
Szintemelkedései:
Diósgyőrből indulva: 400 m
Lillafüredről indulva: 260 m
Az emlékúton 2-3 óra alatt mehetünk végig.
Most vegyük sorra, hogy milyen látnivalókat kínál utunk:
Az emlékút elején a
Diósgyőri Várat több oldalról is megcsodálhatjuk, sőt egy kicsit
felkapaszkodva az erdőbe, még rálátásunk is lesz. A kék-kereszt jelzés és a zöld-sáv
jelzés találkozásánál, ellenkező irányban a
Gulicska kilátópontra is kimehetünk. A
Fehérkőlápai turistaházban megpihenve, felfrissülve a zöld-háromszög jelzésen
lehetőség van a
Fehérkőre kimenni és a kilátásban gyönyörködni. A
Lillafüred
tanösvényre érve, kicsit visszafelé menve megnézhetjük a
Limpiászi keresztet,
majd visszatérve és tovább haladva a
lourdes-i barlangfülkében a Mária szobrot.
Kitérhetünk a
Hermann Ottó Múzeumhoz, a Szent István barlanghoz, végül a
Lillafüredi Állami Erdei Vasút megállójánál véget ér utunk. Innen látjuk a
Palotaszállót, alatta bejárhatjuk a romantikus
Függőkertet, megcsodálhatjuk az
időszakosan üzemelő
vízesést, körbesétálhatjuk a
Hámori-tavat.
Látványosságokban nincs hiány.
Röviden a látnivalókról:
Diósgyőri Vár:
A jelenleg álló vár elődjét valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után
építette az Ákos nemzetségbeli Ernye bán. Ez az építmény a kor szokásának
megfelelően ovális alaprajzú, körülbelül 40×35 m-es építmény volt egy kerek
öregtoronnyal, vele átellenesen álló saroktoronnyal és sokszögű külső várral.
Északnak nyíló bejáratához kőpilléres fahíd vezetett át a vizes árkon. 1316-ban
Ernye unokái Károly Róbert ellen fordultak, ezért a király várukat elkobozta. A
következő nagy építkezésnél a falak alsó szintjét ennek a várnak a visszabontott
anyagából építették. 1340-től királyi vár – rendszerint a királynék tulajdona. Ez időtől
várnagya egyúttal Borsod és többnyire még egy-két szomszédos vármegye ispánja is
volt. Fennhatósága alá tartozott három további királyi vár is: Dédes, Cserép, Regéc.
A diósgyőri vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött. Ő az 1360-as
évektől mind gyakrabban fordult meg itt. A vár 1370-ben tett szert jelentőségre, mint
a Magyarországról Lengyelországba vezető út egyik állomása (Nagy Lajos
édesanyja, Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő volt, maga Nagy Lajos 1370-ben
lengyel király lett). A király, aki Budát mind inkább hanyagolta, Visegrád és Zólyom
mellett harmadik székhelyévé tette Diósgyőrt, átépíttette, korszerűsítette a várat.
Sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk vették körül a tulajdonképpeni várat, amely
négyszögletes udvar köré épült, négy sarkán egy-egy csúcsos tetejű torony
magasodott. A földszinti helyiségek gazdasági, tárolási célokat szolgáltak, az
emeleten a lakosztályok voltak, valamint a 13×25 méter területű lovagterem, mely
három oszloppal alátámasztott, kéthajós csarnok volt. Ennek építését már Nagy
Lajos lánya,
Mária uralkodása alatt fejezték be, aki akkor a vár birtokosa volt. A
sajátos elrendezésű kettős tornyokkal erősített, szabálytalan alaprajzú külső körítőfal
a római
castrumokra emlékeztet. A várat négy méter mély várárok vette körül, vizét
meleg vizűforrások táplálták.
Lillafüred:
Kezdjük egy idézettel: Petőfi Sándor - Úti levelek Kerényi Frigyeshez, 10. levél:
"... egyre szűkebb lesz a völgy, s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, vad
kősziklák közé, s az út fölfelé tart kanyargósan a Szinva partján, mely számos
zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy
tükre az őt környező bércek erdejének."
Magyarország egyik legbájosabb, legszebb természeti környezetében fekvő
települése ez, ami a Bükk-hegység keleti részén, a Szinva- és a Garadna-patak
találkozásánál, a Hámori-tó mellett fekszik.
Ki volt Vay Lilla, Lillafüred névadója?
A vajai eredetű Vay család a XIX. és a XX. században számos prominens
személyt, országgyűlési képviselőt, s főleg főispánt adott Borsod vármegyének.
1831-1849 között Vay Miklós báró – mint főispáni helytartó állt a megye élén. A
szabadságharc idején – 1848-1849 között – Vay Lajos báró (1803-1888) töltötte be
ezt a tisztet, de 1860-1861 között is őt jelölték a megye élére. 1865-1867 között Vay
Miklós, 1867-1872 között ismét Vay Lajos kapott bizalmat.
Amikor 85 éves korában Vay Lajos elhunyt, egyetlen fia Vay Béla „örökölte” a
főispáni tisztet. Az 1831-1910 között élt főúr 1854-ben vette feleségül
Teleki Zsófia
grófnőt. Házasságukból két gyermek született. Az idősebb
Vay Elemér (1855-1931)
kétszer is volt főispán Borsodban (1896-1906 és 1910-1912) és mint arisztokrata,
vezető szerepet töltött be a Borsodi Bükk Egyletben, amelynek már fiatalon elnöke
volt. Az ő testvérhúga volt
Vay Erzsébet (1860-1941), akit
Pejacsevich Tivadar
(1855-1928) horvát bán vett feleségül.
A Vay családban, a családi hagyomány szerint az Erzsébeteket mindig Lillának
becézték. Az Alsó-Hámor település mellett kialakult Fürdőtelepet Lillafürednek
nevezték el, így lett Vay Lilla, Lillafüred névadója. Lillafüreden, a Dolka tetőn épült fel
a fából készült kétszintes kilátó, amelyet Teleki Zsófiáról,
Zsófia kilátónak neveztek
el, aki Borsod vármegye szegényeinek hosszú évtizedeken át védőangyala volt.
Átadására 1899-ban került sor.
Hámori tó és a vízesés
A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tó a
Szinva patak mésztufa gátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben
Feltó-halastó-ként. 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok —
vízzel hajtott pörölyök — működéséhez szükséges vizet. A mai Hámori-tó másfél
kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A völgyzáró gáttól nem messze, a
völgy jobb oldalában fakad az
Eszperantó-forrás, ami az erdei vasút alatti
átereszen jut a tóba.
Az eredetileg a Hámori-tóba torkollott Szinva a Palotaszálló építésekor a lillafüredi
vízesés kialakításával, a tó után Felső-Hámorban folyik össze a tóból kiömlő
Garadna vizével. A lillafüredi vízesés ma Magyarország legmagasabb vízesése.
Lillafüred tanösvény és környezete
Megnézhetjük a Lillafüredi tanösvényt, a Palotaszálló közelében lévő Mária-sétányon a lourdes-i barlang elnevezésű, 1920-as években épült kegyhelyet. Az itt
látható csodatevő Mária-szobor eredetije Lourdes-ban, a francia kisvárosban
található. Ezen a sétányon van még egy kegyhely: a Tábori oltár (Limpiászi kereszt)
elnevezésű. Innen nem messze található Herman Ottó egykori háza, amit a helyiek
csak úgy hívnak: Pele-ház. A híres kutató nevét a környéken több nevezetesség is
őrzi: van Herman Ottó-barlang és Herman Ottó-kőfülke is. Barlangokban nincs hiány
ezen a vidéken, a már felsoroltakon kívül érdemes megnézni a Szinva-szorosi barlangot, vagy a Szent István-barlangot, melynek érdekessége,hogy felfedezője
valójában egy kutya volt, ami beesett egy kútszerű nyílásán, ahonnan nem tudott
kijönni. Két arra járó férfi meghallotta a nyüszítést és kimentette. Ezután a helyiek
sokáig Kutya-barlangként emlegették.
Gróf Bethlen András

Jó túrázást kíván a Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület!
A képek nagybanVissza